Verjem a faszomat az egészbe
Hungarian laid-back hip-hop, chill west coast groove, smooth boom bap drums, warm bassline, funky guitar and light synths, 92-95 BPM, sarcastic funny rap, relaxed confident flow, street humor, raw but playful male voice, catchy melodic 8-line chorus, gang vocals chanting together, crowd sing-along hook, sunny but gritty urban vibe, minimal autotune, analog tape feel, vinyl crackle, head-nod rhythm, old school 90s influence, feel-good but rebellious energy
blázER·3:48
3:48
Verjem a faszomat az egészbe
Hungarian laid-back hip-hop, chill west coast groove, smooth boom bap drums, warm bassline, funky guitar and light synths, 92-95 BPM, sarcastic funny rap, relaxed confident flow, street humor, raw but playful male voice, catchy melodic 8-line chorus, gang vocals chanting together, crowd sing-along hook, sunny but gritty urban vibe, minimal autotune, analog tape feel, vinyl crackle, head-nod rhythm, old school 90s influence, feel-good but rebellious energy
Creator: blázERRelease Date: February 5, 2026
Lyrics
VERZE 1 (16 sor)
Reggel kel a nap, de bennem csak a „na bazdmeg” ég,
kávé helyett keserűség, low budget lét a bér,
szétcsúszott járda, szétcsúszott terv, szétcsúszott év,
a város úgy néz rám, mint , elbaszott térkép, kész.
Verjem a faszomat az egész cirkuszba bele,
meeting az élettel, agenda: „túlélni vele”,
mindenki okos, csak én vagyok béta verzió,
patch nélkül futok, testvérem, ez trial demo.
Panel beton szag, meg az „így szoktuk” mantra,
a jövőm egy matrica: leakciózva, karcos rajta,
de közben röhögök, mert ez a tragikomédia,
szart dob a sors, én meg freestyle-ból prémium.
Tornádó bringa, első fékbowden szórja az áldást,
szikrázik a káosz, mint egy olcsó karácsonyfa-árnyék,
ha húzom a kart, az univerzum csikorgó hangon nevet,
„lassíts, haver”, mondja, „úgyis mindegy, hova menet”.
REFRÉN (8 sor, kórusos)
Verjem a faszomat az egészbe, de csak félig,
nem minden szar, csak a rendszer túl régis,
kórusban üvöltjük: „na húzzatok a francba”,
mégis együtt élünk ebbe a rozsdás kalapba.
Bowden csattog, mint dobszóló az égen,
Tornádó gurul, túlélő módban, szépen,
ha ég a világ, mi röhögve toljuk át,
ez a mi himnuszunk, koszos, de legalább saját.
VERZE 2 (16 sor)
Beefelek mindennel, postással, politikával,
a csöpögő csappal, meg a kamu motivációval,
LinkedIn-bölcsesség: „higgy magadban, bro”,
közben a fizu olyan karcsú, mint egy diák menü combo.
Káromkodásom szofisztikált, mint francia bor,
de attól még bazdmeg, ugyanúgy torokból szól,
cinikus mosoly, ez a default arcom,
mert aki túl komolyan veszi, az gyorsan parkol.
Aztán rájövök, hogy részben én is hibás,
lustaság, kifogás, önszabotázsos vitázás,
amit szidok, abból lettem, szép kis paradoxon,
a saját árnyékom ellen tolok permanens boxot.
Mégis megyek előre, mert mást nem tud a láb,
a fék meg recseg, mint a panel-lépcsőház,
ha elesek, legalább stílusosan taknyolok,
low budget hős vagyok, betonos angyalok.
REFRÉN (8 sor, kórusos)
Verjem a faszomat az egészbe, de csak félig,
nem minden szar, csak a rendszer túl régis,
kórusban üvöltjük: „na húzzatok a francba”,
mégis együtt élünk ebbe a rozsdás kalapba.
Bowden csattog, mint dobszóló az égen,
Tornádó gurul, túlélő módban, szépen,
ha ég a világ, mi röhögve toljuk át,
ez a mi himnuszunk, koszos, de legalább saját.
VERZE 3 (16 sor)
Nehéz Alak mód, csendben figyelek, sakkozok,
fejben filozófia, kívül csak pakolok,
szálkás test, de a terhem beton súly,
minden nap survival, nem insta-filter cool.
Van bennem harag, mint túlforralt kazán,
de öt perc múlva már viccet csinálok lazán,
komolyból bohóc, bohócból próféta,
szélsőséges grafikon, full kileng a béta.
Ha a világ köp, én visszaköpök rímmel,
de közben segítek annak is, aki nem érdemel,
mert valahol mélyen még hiszek az emberekben,
csak ezt titkolom, mert ciki ebben a rendszerben.
Szóval tekerem tovább a rozsdás bringát röhögve,
ha szétesik alattam, hát szétesek vele,
verjem a faszomat mindenbe, ami lehúz,
de ami marad, az az enyém, és az kurvára húz.
REFRÉN (8 sor, kórusos)
Verjem a faszomat az egészbe, de csak félig,
nem minden szar, csak a rendszer túl régis,
kórusban üvöltjük: „na húzzatok a francba”,
mégis együtt élünk ebbe a rozsdás kalapba.
Bowden csattog, mint dobszóló az égen,
Tornádó gurul, túlélő módban, szépen,
ha ég a világ, mi röhögve toljuk át,
ez a mi himnuszunk, koszos, de legalább saját.
Verjem a faszomat az egészbe, de csak félig,
nem minden szar, csak a rendszer túl régis,
kórusban üvöltjük: „na húzzatok a francba”,
mégis együtt élünk ebbe a rozsdás kalapba.
Bowden csattog, mint dobszóló az égen,
Tornádó gurul, túlélő módban, szépen,
ha ég a világ, mi röhögve toljuk át,
ez a mi himnuszunk, koszos, de legalább saját.
Reggel kel a nap, de bennem csak a „na bazdmeg” ég,
kávé helyett keserűség, low budget lét a bér,
szétcsúszott járda, szétcsúszott terv, szétcsúszott év,
a város úgy néz rám, mint , elbaszott térkép, kész.
Verjem a faszomat az egész cirkuszba bele,
meeting az élettel, agenda: „túlélni vele”,
mindenki okos, csak én vagyok béta verzió,
patch nélkül futok, testvérem, ez trial demo.
Panel beton szag, meg az „így szoktuk” mantra,
a jövőm egy matrica: leakciózva, karcos rajta,
de közben röhögök, mert ez a tragikomédia,
szart dob a sors, én meg freestyle-ból prémium.
Tornádó bringa, első fékbowden szórja az áldást,
szikrázik a káosz, mint egy olcsó karácsonyfa-árnyék,
ha húzom a kart, az univerzum csikorgó hangon nevet,
„lassíts, haver”, mondja, „úgyis mindegy, hova menet”.
REFRÉN (8 sor, kórusos)
Verjem a faszomat az egészbe, de csak félig,
nem minden szar, csak a rendszer túl régis,
kórusban üvöltjük: „na húzzatok a francba”,
mégis együtt élünk ebbe a rozsdás kalapba.
Bowden csattog, mint dobszóló az égen,
Tornádó gurul, túlélő módban, szépen,
ha ég a világ, mi röhögve toljuk át,
ez a mi himnuszunk, koszos, de legalább saját.
VERZE 2 (16 sor)
Beefelek mindennel, postással, politikával,
a csöpögő csappal, meg a kamu motivációval,
LinkedIn-bölcsesség: „higgy magadban, bro”,
közben a fizu olyan karcsú, mint egy diák menü combo.
Káromkodásom szofisztikált, mint francia bor,
de attól még bazdmeg, ugyanúgy torokból szól,
cinikus mosoly, ez a default arcom,
mert aki túl komolyan veszi, az gyorsan parkol.
Aztán rájövök, hogy részben én is hibás,
lustaság, kifogás, önszabotázsos vitázás,
amit szidok, abból lettem, szép kis paradoxon,
a saját árnyékom ellen tolok permanens boxot.
Mégis megyek előre, mert mást nem tud a láb,
a fék meg recseg, mint a panel-lépcsőház,
ha elesek, legalább stílusosan taknyolok,
low budget hős vagyok, betonos angyalok.
REFRÉN (8 sor, kórusos)
Verjem a faszomat az egészbe, de csak félig,
nem minden szar, csak a rendszer túl régis,
kórusban üvöltjük: „na húzzatok a francba”,
mégis együtt élünk ebbe a rozsdás kalapba.
Bowden csattog, mint dobszóló az égen,
Tornádó gurul, túlélő módban, szépen,
ha ég a világ, mi röhögve toljuk át,
ez a mi himnuszunk, koszos, de legalább saját.
VERZE 3 (16 sor)
Nehéz Alak mód, csendben figyelek, sakkozok,
fejben filozófia, kívül csak pakolok,
szálkás test, de a terhem beton súly,
minden nap survival, nem insta-filter cool.
Van bennem harag, mint túlforralt kazán,
de öt perc múlva már viccet csinálok lazán,
komolyból bohóc, bohócból próféta,
szélsőséges grafikon, full kileng a béta.
Ha a világ köp, én visszaköpök rímmel,
de közben segítek annak is, aki nem érdemel,
mert valahol mélyen még hiszek az emberekben,
csak ezt titkolom, mert ciki ebben a rendszerben.
Szóval tekerem tovább a rozsdás bringát röhögve,
ha szétesik alattam, hát szétesek vele,
verjem a faszomat mindenbe, ami lehúz,
de ami marad, az az enyém, és az kurvára húz.
REFRÉN (8 sor, kórusos)
Verjem a faszomat az egészbe, de csak félig,
nem minden szar, csak a rendszer túl régis,
kórusban üvöltjük: „na húzzatok a francba”,
mégis együtt élünk ebbe a rozsdás kalapba.
Bowden csattog, mint dobszóló az égen,
Tornádó gurul, túlélő módban, szépen,
ha ég a világ, mi röhögve toljuk át,
ez a mi himnuszunk, koszos, de legalább saját.
Verjem a faszomat az egészbe, de csak félig,
nem minden szar, csak a rendszer túl régis,
kórusban üvöltjük: „na húzzatok a francba”,
mégis együtt élünk ebbe a rozsdás kalapba.
Bowden csattog, mint dobszóló az égen,
Tornádó gurul, túlélő módban, szépen,
ha ég a világ, mi röhögve toljuk át,
ez a mi himnuszunk, koszos, de legalább saját.